Célom a boldogság

Célom a boldogság

Anya szemszögéből

Pár kérdés anyukámhoz

2015. december 04. - tamasalexa

Vajon mit érezhet egy Anya, ha a gyermekét szenvedni látja? Vajon tudja, hogy mit kell csinálni? Kihez tud fordulni? Kiváncsi voltam rá, tehát hozzá fordultam válaszokért. Egyébként Anya volt az egyik legfontosabb személy, akire támaszkodni tudtam. Minden lehetőséget számtásba vett, ami segíthet. Mindenben kereste azt, ami közelebb hozhat engem ahoz, hogy jobban legyek. Nagyon köszönöm Neki! Soha nem sikerült volna idáig eljutnom, ha ő nincs. Köszönöm a folyamatos bíztatást és azt is, hogy ha látod rajtam, hogy valami nincs rendben mindig próbálsz helyre rakni. Szeretlek Anya! Mindennél jobban!

É-én, A-anya

É: Mielőtt én érintetté váltam, tudtad, hogy mit jelent a pánikbetegség?

A: Nem tudtam.

É: Végig elhitted, hogy rosszul vagyok, vagy eleinte kételkedtél benne?

A: Én elhittem, de mások kételkedtek benne.

É: Mikor kiderült, hogy én ebben szenvedek sokat kutattál utána?

A: Nem sokat tudtam róla, ezért is akartam elmenni az orvosodhoz, hogy tájékoztasson és utána mi is úgy tudjunk hozzád állni, ahogy arra neked szükséged van.

É: Mikor tudatosult benned igazán, hogy ami velem történik az komoly?

A: Idén tavasszal.

É: Mikor volt az a pillanat, amikor azt gondoltad, hogy ilyen rossz állapotban még nem láttál?

A: Mikor láttam a szenvedésed és a rosszulléteidet és könyörögtél hogy segítsek.

É: Anyaként mit éreztél, amikor ebben az állapotban láttál?

A: Nagyon rossz volt, hogy azt láttam, tehetetlen vagyok. Szörnyű érzés volt, hogy nem tudtam ott, abban a pillanatban segíteni.

É: Miben láttad ebből a kiutat?

A: Bíztam a pszichiáterben és természetesen benned. Mindig tudtam, hogy erős vagy és meg tudod csinálni.

É: Mit gondoltál, mi a legnagyobb segítség nekem?

A: Ötletem sem volt. Mindig azt tettem, amit a legjobbnak láttam. Nem tudhattam, hogy abban a szituációban mi lett volna a helyes.

É: Volt olyan ember, akire számíthattál? Ki volt az?

A: Apukád már itt ebben állapotban elhitte, hogy baj van. A Nyuszi (nevelőapám) is próbált a maga módján segíteni . A Katka mindig meghallgatott és adott tanácsot.

A bejegyzés trackback címe:

https://panicvsme.blog.hu/api/trackback/id/tr108140572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása